A megkérdezettek 9-31 százaléka (ezen belül a Nyugat-Európában élő közép- és kelet-európai származású megkérdezettek 17 százaléka) úgy nyilatkozott, hogy kerül bizonyos helyeket, mert fél a faji alapú incidensektől.
Az ügynökség megállapította, hogy a kormányoknak többet kell tenniük a kisebbségek jogainak védelme érdekében, beleértve a munkahelyek, a lakhatás és az oktatás biztosítását is.
A megkérdezettek körébe a romákon kívül beletartoztak az észak-afrikai, kelet-európai, balkáni és török bevándorlók, valamint egyes tagállamokban más uniós nemzetiségekhez tartozó kisebbségek is. Az MTI megkereste a bécsi székhelyű ügynökséget azzal a kérdéssel, hogy a más uniós tagállamokban élő magyar kisebbségeket miért nem vonták be a felmérésbe. Az intézetnél jelezték, hogy ennek elsősorban technikai okai vannak. A készítőknek a források és az idő szűkössége miatt például nem volt módjuk valamennyi kisebbségre kiterjeszteni a kutatást, és igyekeztek olyan nemzetiségekből mintát választani, amelyek minél több tagországban jelen vannak. Minden tagállamban helyi partnerekkel is konzultáltak arról, hogy mely csoportokat vonják be a felmérésbe.
Az ügynökség mindazonáltal arra biztatja a tagországokat, hogy a kutatás tapasztalatait és ajánlásait az ott élő valamennyi kisebbségre terjesszék ki és alkalmazzák.
Ez volt az alapjogi ügynökség első jelentése ebben a témában. Bécsben ugyanakkor jelezték, hogy a tanulmánynak lesz folytatása. A készítők azt is megállapították, hogy az uniós tagországokban nagyon hiányosak a kisebbségekkel kapcsolatos adatbázisok.